Zergeszakbolt blogja nem csak zöldfülűeknek

sport és túrafelszerelés tippek, hírek, magyarázatok, ötletek,

Kalandsportok és kalandturizmus 2010. április 13.

1 Tartalomjegyzék 1

2 Bevezetés – témaindoklás 3

3 Fogalom meghatározása 4

4 Lelki töltet 8

4.1 Önmegvalósítás 8

4.2 Adrenalin 9

5 Kalandsportok és kalandturizmus kapcsolata 10

5.1 Kaland-, extrém sportok 10

5.1.1 Légi sportok: 10

5.1.1.1 Zuhanó ejtőernyőzés – Sky diving: 10

5.1.1.2 BASE ugrás (bázisugrás) – B.A.S.E. jumping: 11

5.1.1.3 Légdeszkázás – Sky surfing: 12

5.1.1.4 Hőlégballonozás – Ballooning: 12

5.1.1.5 Mélybeugrás – Bungee jumping: 12

5.1.1.6 Sárkányrepülés – Hang gliding: 14

5.1.1.7 Vitorlázórepülés – Soaring: 14

5.1.1.8 Drótkötél – Hihg wiri: 15

5.1.1.9 Síugrás vagy sírepülés – Sky jumping, sky flying: 15

5.1.2 Szárazföldi sportok: 15

5.1.2.1 Műfalmászás – ACW climbing: 15

5.1.2.2 Sziklamászás – outdoor climbing: 16

5.1.2.3 Barlangászat: 17

5.1.2.4 Hegyi kerékpározás – Mountain biking: 17

5.1.2.5 BMX: 18

5.1.2.6 Gyors kerékpározás – Speed biking: 18

5.1.2.7 Különleges motokrossz: 18

5.1.2.8 Gördeszkázás – Skate-boarding: 18

5.1.2.9 Terepgördeszkázás – Mountainboarding: 19

5.1.2.10 Hódeszkázás – Snowboarding: 19

5.1.2.11 Egysoros görkorcsolyázás – Agressive inline skating: 20

5.1.2.12 Szárazföldi- és jégvitorlázás – Land yachting, ice yachting: 20

5.1.2.13 Hójárás – Snow-shoeing: 20

5.1.2.14 Gyorssízés – Speed skiing: 21

5.1.2.15 Vadsízés – Steep sking: 21

5.1.3 Vízi sportok: 21

5.1.3.1 Légszék – Air chair: 21

5.1.3.2 Mezítlábas vízisízés – Barefoot water skiing: 22

5.1.3.3 Széllovaglás – Board sailing: 22

5.1.3.4 Hullámlovaglás – Surfing: 22

5.1.3.5 Vízideszkázás – Wake boarding: 23

5.1.3.6 Jetski – Jetskiing: 23

5.1.3.7 Gyorsmotorcsónakázás – Powerboat racing: 23

5.1.3.8 Nyílt vízi úszás: 23

5.1.3.9 Szabadmerülés – Free diving: 23

5.1.3.10 Palackos búvárkodás – Scuba diving: 24

5.1.3.11 Szabadtüdős búvárkodás – Snorkeling: 24

5.1.3.12 Vadvízi evezés – White water: 24

5.1.3.13 Kanyoning: 26

5.1.3.14 Földkerülő vitorlázás: 26

5.2 Kapcsolatuk 27

5.3 Kalandos tevékenységek: 28

5.3.1 Paintball: 28

5.3.2 Geocaching: 28

5.3.3 Tereplovaglás: 29

5.3.4 Kutyaszánozás: 29

6 TELJESÍTMÉNYTÚRÁK – TÚLÉLÉS 31

6.1 Kaland- és túlélőtúrák – Adventure racing: 31

6.2 Néhány jó tanács túrázóknak: 34

7 KALANDTURIZMUS KAPCSOLATA MÁS TURIZMUS TÍPUSOKKAL 37

7.1 Incentive turizmus (ösztönző turizmus): 37

7.2 Élmény turizmus: 38

7.3 Gasztronómia turizmus, borturizmus: 38

7.4 Falusi turizmus: 38

7.5 Vadászturizmus (szafari): 38

7.6 Tengerparti turizmus: 38

7.7 Természeti turizmus: 38

7.8 Fesztivál turizmus: 39

7.9 Sportturizmus: 39

8 KALANDTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK 40

9 HARGITA MEGYEI SZÁNHÚZÓK. SZABÓ KÁROLLYAL VÉGZETT INTERJÚ ÖSSZEGZÉSE. 41

10 Interjúk vállalkozókkal 45

10.1 Interjú Kastal Lászlóval 45

10.2 Interjú Farkas Istvánnal 47

10.3 Interjú Benedek Lukáccsal 48

11 Hargita megye adottságai a kalandturizmus tükrében, és lehetséges tevékenységek e helyszíneken 53

11.1 Hargita megye hegyei: 54

11.1.1 Görgényi-havasok 54

11.1.2 Hargita-hegység 54

11.1.3 Kelemen-havasok 54

11.1.4 Besztercei-havasok 54

11.1.5 Gyergyói-havasok és Hagymás-hegység 54

11.1.6 Csíki havasok 54

11.2 Lehetséges és már létező kalandturisztikai tevékenységek Hargita megyében 55

12 SWOT elemzés 58

12.1 Gyengeségek 58

12.2 Erősségek 58

12.3 Veszélyek 58

12.4 Lehetőségek 59

13 Javaslatok és következtetések 60

14 Felhasznált irodalom 62

15 Melléklet 64

Bevezetés – témaindoklás

Hogy ki hogyan értelmezi a „kaland” kifejezést, kinek mi jelenti a kalandot, bizonyos értelemben nagyon relatív. Egy biztos, mégpedig az, hogy a kalandturisztikai tevékenységek nem a nyugalomról, pihenésről híresek.

Dolgozatom témájának kiválasztásában nagy szerepet játszott személyes érdeklődésem és kapcsolatom a kalandturizmussal. Másik ok, amiért ezt választottam, hogy ez egy aránylag ismeretlen és speciális része turizmusunknak, kevesen foglalkoznak vele, kevesen írtak róla, szeretném jobban megismerni. Úgy gondolom, hogy hosszútávon van jövője, hozzájárulhat a romániai turizmus gazdasági fejlődéséhez.

A turizmusnak ez egy speciális tevékenységi területe, kicsivel több tudásalapot, magasabb képességi szintet, nagyobb tőkebevonást igényel. Jelentőssége, hogy mivel önmagunk felfedezéséről, saját korlátaink kipróbálásáról, leküzdéséről, és a világ teremtette korlátok átlépéséről, vagy egyáltalán az emberi megismerésről van szó, ezért a kalandturizmus egy folyamatosan változó lehetőség. Újdonság megyénk turizmusa számára, ahol jelenleg, még gyerekcipőben jár.

Célom egyrészt e téma általános megismerése, a vele kapcsolatos információim összegzése. Másrészt jelenlegi állapotának felkutatása térségünkben, fejlesztési lehetőségeinek felismerése, megoldási javaslata.

Fogalom meghatározása

Napjainkban az emberek úgy fizikailag, mint szellemileg is egyre megterhelőbb, fárasztóbb munkát végeznek, ezért fokozatosan nő az igényük arra, hogy szabadidejüket aktívan, akár kalandosan töltsék el, legyen szó szabadságról, vagy akár egy hosszú hétvégéről (péntek, szombat, vasárnap, hétfő). Ennek következtében, a tengerparti nyaraláshoz kötődő passzív pihenéssel szemben, rohamosan terjed azoknak az alternatív turisztikai tevékenységeknek a köre, amelyek az emberi szervezet fizikai teljesítőképességét teszik próbára, melyek a hagyományos tevékenységekhez képest intenzívebb időtöltést követelnek.

  • Ilyen például a búvárkodás, a vitorlázás, szemben a passzívabb tengerparti turisztikai tevékenységekkel, mint a napozás, a „lubickolás”.

A turizmus egy sajátos formáját próbálom ismertetni, elemezni, kutatni, ezért elsősorban fontosnak tartom maga a „turizmus” fogalom meghatározásának ismertetését: „A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat” (WTO, 1989). Ehhez még hozzátehető, hogy turista az, aki 24 óránál többet tölt el a meglátogatott helyen, utazásának célja szabadidő-eltöltés, üzlet, család vagy barátok meglátogatása, szakmai kiküldetés vagy konferencia, és diszkrecionális jövedelmével rendelkezik; kiránduló az, aki 24 óránál kevesebbet tölt el a meglátogatott helyen (WTO)

A kalandturizmust, mint turisztikai trendet kissé nehéz pontosan meghatározni, mivel elég keveset ír róla a szakirodalom; s ha ír is, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanígy nevezi meg. Ennek az lehet az oka, úgy gondolom, és a kutatások is azt mutatják, hogy ez a turizmustípus Romániában, de talán az egész Kárpát medencében még nagyon „gyerekcipőben” jár. Ugyanakkor azt is jósolják/remélik a szakértők/vállalkozók, hogy nagy jövő elé fog tekinteni. Itt idézem a Puczkó – Rátz (2000) szerzőpáros meghatározását, mely szerint: „a kalandturizmus kategóriájába olyan aktív utazások tartoznak, amelyek többnyire természeti környezetben valamilyen veszélyérzettel, bizonytalansággal, izgalommal kombinált élményt nyújtanak. Az utazás lényege a borzongás, a részt vevő turisták valamilyen új, különleges élményt akarnak átélni, vagy ki akarják próbálni saját korlátaikat. A természeti környezet elsősorban a hátteret szolgáltatja az utazás során élvezett tevékenységekhez, amelyek között meg lehet említeni, például a vadvízi evezést, a búvárkodást, a sziklamászást, a hegyi kerékpározást, a sárkányrepülést.” Megjegyezném, hogy a kalandturisztikai tevékenységek a legtöbb esetben természeti környezetben zajlanak, de néhány típusa megrendezhető akár városi környezetben is:

  • Bázisugró verseny egy 195 méteres kéményből (2004, Budapest)

  • Olyan kiépített mászó falak, amelyek, már turisztikai attrakcióként működnek

Michalkó Gábor (2005) így vélekedik a kalandturizmusról: „… a XX. Század végére az aktív tevékenységek révén, a korábbi, hagyományosnak mondott szabadidő-eltöltés rovására fokozatosan teret nyer a kalandturizmus igénye. Az izotónikus energiaitalok, a szárított élelmiszer, a vízfertőtlenítő tabletták, a pehelykönnyű hálózsákok, a viharsátrak, a hőszigetelő ruhák biztosítják a hétköznapi sémákból való kilépést és feltöltődés újabb lehetőségét. A hagyományos túrázást a trekking, a csónaktúrákat a rafting, a kerékpározást a mountain-bikeing, az autózást az off-road túra, a sátorozást az outdoor váltja fel. Éppen az extrém sportok, a kalandtúrák révén szélesedett ki azoknak az objektumoknak a köre, amelyek helytől függetlenül potenciális vonzerőt jelentenek a turisták számára.”

A Dr. Kovács – Vizi szerzőpáros (2000) rövid meghatározása így szól: „Élmény- és kalandturizmus: speciális élmények és extrém sportok. Példák segítségével lehet megérteni:

  • rafting: vadízi evezés,

  • kanyoning: speciális vízálló ruhában hegyi patakok megáradt vizében lejutni a hegység felsőbb részeiből,

  • havas kalandok: motoros szántúra,

  • túlélő túrák a természet viszontagságai között.”

A fenti meghatározásokból kitűnik, hogy a kalandturizmust úgy jellemzik, mint „aktív utazás” vagy „aktív tevékenység”, de sokszor összekeverik az „aktív turizmus” fogalmával is (például kalandturizmussal foglalkozó cégek reklámanyagjain, szórólapjain e két fogalmat vegyesen használják).

Úgy gondolom, hogy e két fogalom – kalandturizmus és aktív turizmus – között jelentésbeli átfedések vannak, vagy érthetőbben: a kalandturizmus az aktív turizmus extrémebb változata, alfaja. Ezért fontos, hogy ismertessem az aktív turizmus meghatározását is: „Aktív turizmus alatt azt a fajta turisztikai tevékenységet kell érteni, ahol a turista magatartását cselekvő, tevékeny folyamatok jellemzik.” A turizmus meghatározásából kiindulva „… minden olyan turisztikai tevékenység, amelyben az egyén élményszerzési célból fakadó fizikai terhelése a mindennapi térpályán kívül, pénzköltéssel egybekötve valósul meg.” (Michalkó, 2005)

Feltehető a kérdés, hogy van-e, és ha van, mi a különbség a kalandturizmus és az aktív turizmus között? Reklámanyagokon ma ezt a két fogalmat felváltva, összekeverve használják ugyanazon termék ismertetésére. A szakirodalom pedig nem tesz említést a kettő kapcsolatáról, de ha megfigyeljük a meghatározásaikat, tartalmuk nagyjából megegyezik. Megállapításaim szerint, míg a kalandturisztikai tevékenységben a legelső és legfontosabb szempont maga a turizmusforma egyénre gyakorolt hatása, az egyén önmegvalósítása egy bizonyos környezetben, addig az aktív turizmus esetében az ember aktív, intenzív tevékenységén van a hangsúly.

Mindkét turizmus típus turisztikai termékként való értelmezésekor nem minden esetben foglalja magába a „4A”-ként (Attraction – vonzerő, Approach – megközelítés, Accomodation – elszállásolás, Attitude – vendégszeretet) jelzett elemek, illetve azok elengedhetetlen kiegészítéseinek (vendéglátás, higiénia, biztonság, ár) összességét. Ha az aktív turizmus fogalomkörébe tartozó termékeket vesszük alapul (1. táblázat), láthatjuk, hogy sajátosságaikból adódóan némely alkotóelem hiányozhat, azonban lehet, hogy e hiányosság révén válik vonzóvá, egyedivé egy termék, szolgáltatás.

1.táblázat Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozó turisztikai termékek

Vízi turizmus

Horgászturizmus

Lovasturizmus

Kerékpárturizmus

Vadászturizmus

Síturizmus

Golfturizmus

Természetjárás

Egyéb

Forrás: Michalkó, 2005

  • Egy egyhetes lovas túra során, például a Hargita hegység gerincén végig vonulva, a résztvevőknek valószínűleg az átmeneti nomaditás (pl. jurtában, esztenán való elszállásolás) jelentheti azt a vonzerőt, amely őt az adott turisztikai termék választására ösztönözte.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az alkotóelemek ritkán esnek ki egy jól összeállított termék esetében, inkább jelentőségüknek csökkenése érzékelhető.

A fenti példából kiindulva: egy lovas túra során másabb/alacsonyabb színvonalú elszállásolásban részesül a turista, mint egy négycsillagos szállodában egy városi kirándulás idején.

Ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a kaland-, és az aktív turisztikai termékek között, tisztáznunk kell, hogy milyen tevékenységek sorolhatók be a kalandturizmus fogalomkörébe. Ez számomra nehézkes feladat, mivel a szakirodalom is csak példákat sorol fel e tevékenységekre vonatkozóan, nem találtam egy átfogó, összegző felsorolást róla. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kalandturizmus fiatal, és állandóan változó, bővülő tevékenységi forma. Tehát magamnak kell ezt felsorolni és rendszerezni, ami transzdiszciplináris szemléletet követel, mert a turizmus e szegmensébe végzett egyedi turisztikai tevékenységek elemzésekor a természeti, a társadalmi környezet komplex feltárása mellett a legfontosabbat, vagyis magára az emberre gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni.

Lelki töltet

Önmegvalósítás

A turizmus rendszeréből kiindulva (lásd melléklet, 1. táblázat) tudjuk, hogy a potenciális keresletet alapvetően három dolog határozza meg: a potenciális turista motivációja az utazásra, a rendelkezésére álló szabadidő és diszkrecionális jövedelme.

A motiváció összetett fogalom, amely az emberi szükségleteken alapszik. Abraham Maslow (1943) elmélete szerint az emberi szükségletek hierarchikusan épülnek fel, a magasabb szintű szükségletek csak az alacsonyabb szintűek kielégítését követően lépnek fel.

  • Például egy koldust inkább foglalkoztat az otthonkeresés kérdése, éhségének csillapítása, mint a társadalmi pozíciója.

Természetesen a szükségletek kielégítettségének szintje egyénenként változó, függ a társadalmi-kulturális helyzettől, amelyben él.

  • Például egy jurtában élő nomád kazak törzs tagjai másként értelmezhetik az „otthonosság” fogalmát, mint egy nyugat-európai ország lakói.

A turista motivációja az utazásra saját szükségletein alapszik. A Maslow által meghatározott szükségletek mindegyike motiválhat turisztikai célú utazásra (lásd melléklet, 2. táblázat): a fiziológiai szükségletek kielégítésére a pihenő-, üdülő turizmus, a biztonságérzet erősítésére a gyógyturizmus, a valahová tartozás szükségletének kielégítésére az etnikai turizmus alkalmas. Az önmegvalósítás szükséglete ösztönözheti az egyént fizikai képességeit próbára tevő kalandtúrákon való részvételre. Tehát a turisták kalandtúrákon való részvételekor elsődleges cél önmaguk megismerése lehet, maga a tevékenységgel együtt járó lelki töltet, az önbeteljesülés nyújtja az egyén elégedettség érzetét, akár az által, hogy veszélynek teszi ki magát. Legfontosabb kérdés/kijelentés, ami megfogalmazódhat az emberben: „Képes leszek véghez vinni?!”

A kalandturizmus definiálásában olvashatjuk, hogy a természeti környezet elsősorban csak a hátteret biztosítja, szinte mindegy a helyszín, önmagunk megismerése a fontos. Természetesen az önmegvalósítás, mint motiváció, nem lehet kizáró jellegű, ösztönözheti az egyént még sok más indíték is, mint például a természet megismerése, különböző turisztikai attrakciók megtekintése, megismerkedés idegen emberekkel, de erről bővebben a 7. fejezetben kívánok írni, mivel léteznek bizonyos átfedések a különböző turizmustípusok között

Adrenalin

Az adrenalin a Cambridge-i Enciklopédia (1992) szerint: „a mellékvesevelőben stressz és egyéb körülmények hatására termelődő hormon. Növeli a szívverések percenkénti számát, emeli a vérnyomást és a vércukor szintet. Így stresszhelyzetben felkészíti a szervezetet a harcra vagy a menekülésre.”

Szabados György szerint: „A mellékvesevelő termeli az adrenalin nevű hormont, mely a vegetatív idegrendszer szimpatikus rendszerének kémiai hatóanyaga. Normális, nyugodt esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiség keletkezik. Félelem, stressz, izgalmak, a szervezet nagyobb megterhelése, megemeli az adrenalin termelést, és a hatóanyagok a véráramba jutva vészreakciót váltanak ki. Növekszik a vérnyomás, emelkedik a szív terhelése. Tágulnak a pupillák, a hörgők, a küzdőképesség fokozódik.” (www.civilradio.hu/nyiltlevelek/48.htm)

Ez lehet a magyarázat arra, hogy kalandos tevékenységek esetén a szervezetünkben nagyobb mennyiségű adrenalin termelődik, mint nyugodt környezetben.

1

1 Tartalomjegyzék 1

2 Bevezetés – témaindoklás 3

3 Fogalom meghatározása 4

4 Lelki töltet 8

4.1 Önmegvalósítás 8

4.2 Adrenalin 9

5 Kalandsportok és kalandturizmus kapcsolata 10

5.1 Kaland-, extrém sportok 10

5.1.1 Légi sportok: 10

5.1.1.1 Zuhanó ejtőernyőzés – Sky diving: 10

5.1.1.2 BASE ugrás (bázisugrás) – B.A.S.E. jumping: 11

5.1.1.3 Légdeszkázás – Sky surfing: 12

5.1.1.4 Hőlégballonozás – Ballooning: 12

5.1.1.5 Mélybeugrás – Bungee jumping: 12

5.1.1.6 Sárkányrepülés – Hang gliding: 14

5.1.1.7 Vitorlázórepülés – Soaring: 14

5.1.1.8 Drótkötél – Hihg wiri: 15

5.1.1.9 Síugrás vagy sírepülés – Sky jumping, sky flying: 15

5.1.2 Szárazföldi sportok: 15

5.1.2.1 Műfalmászás – ACW climbing: 15

5.1.2.2 Sziklamászás – outdoor climbing: 16

5.1.2.3 Barlangászat: 17

5.1.2.4 Hegyi kerékpározás – Mountain biking: 17

5.1.2.5 BMX: 18

5.1.2.6 Gyors kerékpározás – Speed biking: 18

5.1.2.7 Különleges motokrossz: 18

5.1.2.8 Gördeszkázás – Skate-boarding: 18

5.1.2.9 Terepgördeszkázás – Mountainboarding: 19

5.1.2.10 Hódeszkázás – Snowboarding: 19

5.1.2.11 Egysoros görkorcsolyázás – Agressive inline skating: 20

5.1.2.12 Szárazföldi- és jégvitorlázás – Land yachting, ice yachting: 20

5.1.2.13 Hójárás – Snow-shoeing: 20

5.1.2.14 Gyorssízés – Speed skiing: 21

5.1.2.15 Vadsízés – Steep sking: 21

5.1.3 Vízi sportok: 21

5.1.3.1 Légszék – Air chair: 21

5.1.3.2 Mezítlábas vízisízés – Barefoot water skiing: 22

5.1.3.3 Széllovaglás – Board sailing: 22

5.1.3.4 Hullámlovaglás – Surfing: 22

5.1.3.5 Vízideszkázás – Wake boarding: 23

5.1.3.6 Jetski – Jetskiing: 23

5.1.3.7 Gyorsmotorcsónakázás – Powerboat racing: 23

5.1.3.8 Nyílt vízi úszás: 23

5.1.3.9 Szabadmerülés – Free diving: 23

5.1.3.10 Palackos búvárkodás – Scuba diving: 24

5.1.3.11 Szabadtüdős búvárkodás – Snorkeling: 24

5.1.3.12 Vadvízi evezés – White water: 24

5.1.3.13 Kanyoning: 26

5.1.3.14 Földkerülő vitorlázás: 26

5.2 Kapcsolatuk 27

5.3 Kalandos tevékenységek: 28

5.3.1 Paintball: 28

5.3.2 Geocaching: 28

5.3.3 Tereplovaglás: 29

5.3.4 Kutyaszánozás: 29

6 TELJESÍTMÉNYTÚRÁK – TÚLÉLÉS 31

6.1 Kaland- és túlélőtúrák – Adventure racing: 31

6.2 Néhány jó tanács túrázóknak: 34

7 KALANDTURIZMUS KAPCSOLATA MÁS TURIZMUS TÍPUSOKKAL 37

7.1 Incentive turizmus (ösztönző turizmus): 37

7.2 Élmény turizmus: 38

7.3 Gasztronómia turizmus, borturizmus: 38

7.4 Falusi turizmus: 38

7.5 Vadászturizmus (szafari): 38

7.6 Tengerparti turizmus: 38

7.7 Természeti turizmus: 38

7.8 Fesztivál turizmus: 39

7.9 Sportturizmus: 39

8 KALANDTURIZMUS, MINT TURISZTIKAI TERMÉK 40

9 HARGITA MEGYEI SZÁNHÚZÓK. SZABÓ KÁROLLYAL VÉGZETT INTERJÚ ÖSSZEGZÉSE. 41

10 Interjúk vállalkozókkal 45

10.1 Interjú Kastal Lászlóval 45

10.2 Interjú Farkas Istvánnal 47

10.3 Interjú Benedek Lukáccsal 48

11 Hargita megye adottságai a kalandturizmus tükrében, és lehetséges tevékenységek e helyszíneken 53

11.1 Hargita megye hegyei: 54

11.1.1 Görgényi-havasok 54

11.1.2 Hargita-hegység 54

11.1.3 Kelemen-havasok 54

11.1.4 Besztercei-havasok 54

11.1.5 Gyergyói-havasok és Hagymás-hegység 54

11.1.6 Csíki havasok 54

11.2 Lehetséges és már létező kalandturisztikai tevékenységek Hargita megyében 55

12 SWOT elemzés 58

12.1 Gyengeségek 58

12.2 Erősségek 58

12.3 Veszélyek 58

12.4 Lehetőségek 59

13 Javaslatok és következtetések 60

14 Felhasznált irodalom 62

15 Melléklet 64

kalandturizmus, kalandsport, bakancs, gyermekbakancs, sator, sátor, cort, iglu, iglo, camping, trekking, Zerge szakbolt, zergeszakbolt, túrabolt, turabolt, turafelszereles, túrafelszerelés, Gyergyó, Szereda, Udvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gheorgheni, Miercurea Ciuc, Odorheiu Secuiesc, ADIDAS, ATTA, DEUTER, GARMONT, GOGGLE, GRISPORT, HI-TEC, LAFUMA, NIKWAX, ORIZO, PETZL, TEVA, TRESPASS, TRIMM, VIBRAM, VICTORINOX
 

3 Responses to “Kalandsportok és kalandturizmus”

  1. Ez egy allamvizsga dolgozat, egyelore nem publikaljuk, hogy ne legyen problemaja senkinek amikor majd allamelnok lessz.

  2. Kriszta Says:

    Szia,

    Azt szeretném kérdezni, hogy hol érhető el a teljes anyag? Segítséget nyújtana a szakdolgozatomhoz!
    Segítségedet előre is köszönöm!
    Üdv!

    • szasza Says:

      Szia!

      Engem is érdekelne a teljes anyag, nekem is a szakdolgozatomhoz kéne!

      Köszönöm!


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s